Tamás, 2014

https://vimeo.com/zelleiboglarkaeva/videos

Mit jelenthetnének ma a társadalom, és még inkább az egyén számára az istentiszteletek? Mit adhatnak ezek a közösen átélt élmények, vagy csupán a terek, amelyben helyet kapnak? Ebben a kultúrkörben a hagyományos keresztény egyházak szertartásai, és azok helyszínei sokak számára elveszítették eredeti funkcióikat, így maguk a templomok sem az elmélyülést, figyelmet, felüdülést juttatják a legtöbb ember eszébe.

A projekt során videófelvételeket készítettem különböző felekezetek istentiszteletein és szentmiséin egy ruhám alá rejtett kamerával. Ennek a technikának – első sorban leleplezéshez kapcsolódó – kritikus hangvétele mellett azonban fontos volt egy bensőségesebb nézőpont átadása is. Számomra ugyanis ezek az összetartozás színterei, amely egy világméretű közösség tagjaként él bennem. A liturgia közben azonos ritmust veszek fel az ott részt vevő, általában teljesen ismeretlen emberekkel. Erre a közös, öröklődő ismétlődésre utalva használtam loopolt videókat, melyek különös mechanikusságában feszültség is rejlik.
Ez a monotonitás ugyanúgy teret ad a kiüresedésnek, mint az elmélyülésnek.